Minden ember hangja hangszer. Van akié, cselló vagy szaxofon, van, akié fuvola, van, akié hárfa, vagy harsona esetleg tuba. Minden ember beszéde muzsika. Menüett, vagy ballada, dzsessz, pop, rock vagy éppen mulatós. Minden ember beszéde muzsika.
Üzen a hangszín, a rezonancia, a tempó. A beszéd dallama, a hang magassága, rezonanciája, tempója, nyitottsága vagy zártsága. Mindaz, amit az érezhető, jelenlét is, előhangol. Bockor Gábor hangja macsóságról, Gundel Takács Gábor vagy Kepes András hangja intellektusról, Majka hangja egyfajta felvállalt gátlástalanságról, és mint a többieké, arról is beszél, ki, mit gondol magáról. Írtam már róla: nem véletlen, hogy Bács Ferenc arisztokratikus, Stholl András sármos, csábító, Dörner György a „férfierős” férfiakat szinkronizálja. Für Anikó a szeleburdi, öntörvényű, György Anna a törékeny nőknek kölcsönzi a hangját.
Az előadóművészek és művek egymást szépítő, ölelésén keresztül szeretném bemutatni Neked, mi az, ami átüt, ami meghatározó, hogy átjön-e a dal érzelmi tartalma, jelenléte. Magával visz, bizserget, elvarázsol, vagy az elmegy szódával, nincs érintése kategóriában közhelyesedik. Nem csak hallod, érted, de érzed is, azt a hiányt vagy többletet. Ez a jelenlét minősége, ami fel vagy leértékeli a személy, a közlés vagy a művészi teljesítmény befogadását.
Amikor süt, árad a varázs, akkor érintett állapotba kerülsz.
Kérlek, hallgasd meg Presszer Gábor Ne szeress engem dalát, Deák Bill Gyulától!
Ugye, van érintése? Hiteles. El tudod képzelni ezt a dalt Koncz Zsuzsa vagy Zséda előadásában? Nem állna jól nekik, mint ahogy Koncz Zsuzsa intellektuális, Zséda érzéki dalai furcsán szólnának Deák Bill hangján. Oláh Ibolya számának egyszerű a dallamvezetése, és a dalt és előadót szolgálva emelő hangszerelés és a megasztáros átütő, zabolázhatatlan egyedisége teszi igazán érezhetővé a dal üzenetét.
„Vessenek a mókusok elé!” a zenészek, énekesek, akik nem értenek velem egyet! A hangban, előadásban megjelenő érezhető történet, érzésmesélés, érezhetőség, ami „eladja” a dalt közönségnek.
Sok olyan művész van, aki mindent tud technikából a hangjával, de az érzés, a történet nem jön át annyira az előadásában. Leonard Cohennek nem volt nagy hangterjedelme, nem volt „húúdeképzet” énekes, viszont olyan karizmája volt annak, ahogy és amit énekelt, ami örök értékűvé tették az életművét.
Azoknak az énekeseknek, előadóművészeknek van hatásos érkezése a tudatalattiba, akiknek személyes hangja, egész lénye érzésekkel mesél. Ők dallá vagy szerepé, történetté válnak, megtelnek lélekkel, érzéssel. Ez az érzés ragadja magával a hallgatót. Kotta szerint ugyanazok a hangok más-más előadótól teljesen más hatást válthatnak ki.
Vannak előadók, de privát emberek is, akik annyira akarnak hatni, hogy ettől szándékaikkal ellentétben elfogynak, vagy túl sokká válnak. A csináltság akadály, a természetesség és érezhetőség pedig kulcs a befogadáshoz.
Mit gondolsz, a te hangod milyen hangszer?
Mit gondolsz, a te beszéded milyen muzsika?
Mit gondolsz, milyen a ritmusa a beszédednek?
Beszéded, milyen hatással van a téged hallgatókra?
Melyik énekes zenei és emberi jelenléte az, akihez leginkább hasonlónak gondolod magad?
Szerinted, jól, önazonosan bánsz a hangod, beszéded szavakon túli üzenetével?
Ha van rá szándékod és időd rögzítsd a beszéded szeretem és nem szeretem témában, és hallgasd vissza a külső figyelő fülével!
Köszönöm, hogy velem gondolkodtál!
Legutóbbi hozzászólások